Gyulán nőttem fel, tizenhárom évesen kezdtem népzenével foglalkozni Barbócz Sándor felejthetetlen kalauzolásával, a Békés Banda műhelyében. Jártam a népzenei táborokat, tanultam „Neti” Sanyitól, Kodoba Mártontól, „Dumnyezó” Pistától, Virágvölgyi Mártától, Salamon Beától, Erdélyi Klárától és sok más kiváló mestertől. Szegedi egyetemi éveim alatt, az ezredfordulón alapítottuk meg a Rozsdamaró zenekart; később játszottam a Mentés Másként együttesben, valamint a Bácsi Gyurka és Barátai zenekarban is. A Dugonics András Piarista Gimnázium művészeti iskolájában tíz évig tanítottam népzenét. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzenetanári, majd muzikológusi képesítést szereztem. Jelenleg a Zenetudományi Intézet munkatársa és a Zeneakadémia Népzene Tanszékének oktatója vagyok. Doktori disszertációmat Dincsér Oszkár népzenekutatói munkásságáról írom, Pávai István vezetésével. Zenei gyűjtőmunkát végeztem Erdélyben, Moldvában, Kárpátalján és a Körös-vidéken. 2011-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet, 2015-ben a Halmos Béla vándordíjat, 2017-ben a Gyulai Várszínház Havasi István díját nyertem el.